A heveny légúti fertőzés igen gyakori, Magyarország éghajlati viszonyai között ősztől kora tavaszig egyes korcsoportokban (óvodáskor, kisgyermekkor) a megbetegedések 60-70 %-át is kitehetik. Ezek miatt a betegségek miatt írják fel a legtöbb antibiotikumot, olykor feleslegesen, ami további kérdéseket és ördögi köröket gerjeszt.

Az oki kezelés természetesen megkövetelné a pontos kórismét, ez azonban sokszor nehéz, néha lehetetlen. Bár a légutak működési és szövettani-anatómiai szempontból egységes egészt alkotnak, célszerű a gégészet területét jelentő felső légutak (orrbemenettől a gégéig) leggyakoribb heveny betegségeit különválasztani.

Honnan támadnak a vírusok?

A légutak bevezető szakaszának nyálkahártyája van leginkább kitéve a külvilág ártó fizikai – kémiai (hideg, por-füst) ártalmainak és természetesen itt van a fertőzések behatolási kapuja is. A légutaknak ez az első szakasza egyébként sem csíramentes: számos, betegséget nem, vagy csak esetlegesen okozó mikróba (baktériumok, vírusok, gombák) él velünk itt “társbérletben”, a valóban betegséget okozó mikróbákkal együtt. Ebből a szempontból az orrgarat kiemelkedő jelentőségű, ahol a társbérlőkként velünk élő mikrobák között bonyolult, sokszor ezek életképességét (pl. antibiotikum-érzékenységét) jelentősen befolyásoló biológiai reakciók is lezajlanak, ill. ez a mikróba-együttélés bizonyos esetekben megbetegítő hatásukat is erősítheti.

Ezek előrebocsájtása után lássuk a közönséges náthát.

Úgyszólván mindig vírusok (rhinovírusok, adenovírusok, coronavírusok, néha egyéb vírusfajták, összesen mintegy 200 fajta) okozzák. Soha nem lokalizálódik kizárólag az orrnyálkahártyára: a nátha tulajdonképpen mindig többé-kevésbé orrmelléküreg-gyulladás is, orr-garatgyulladás, sőt orrgarat- és légcsőgyulladás is. Minthogy a vírusok a véráramba is bejutnak, az orrfolyáson kívül rossz közérzet, hőemelkedés, de akár láz és a garatból hátracsorgó váladék miatt köhögés is kísérheti. Járványmentes időszakban a kórokozó (vírus) pontos ismerete (mikrobiológia) szükségtelen. Nem kellenek kémiai laborvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok sem.

Hogyan gyógyítsuk?

Hőemelkedés esetén még a lázcsillapítás sem szükséges, ezzel szemben az 1-2 napos pihenés, sok, kellemesen meleg folyadék fogyasztása, a nyákoldók, melyek a sűrűsödő orrváladék feloldását segítik és a lelohasztó (érszűkítő) hatású orrcseppek a közérzetet lényegesen javítják. Antibiotikumok adása sem szájon át, sem helyileg (pl orrcseppben) nem ajánlott: vírusokra az antibiotikumok nem hatnak, a duzzadt, váladékkal bőven fedett orrnyálkahártyán pedig hatástalanok, sőt a baktériumok rezisztenciájának fokozásával még árthatnak is. A közönséges nátha persze évente többször is visszatérhet, szövődménymentes esetben 1 hét alatt gyógyulni szokott.

dr Votisky Péter
Fül –orr – gégész